Tájszavak jelentése kvíz 3. rész – Teszteld tudásod könnyedén!

Mit jelent a tájszavak jelentése szerint a „gubó” vagy a „pityóka”? Fedezd fel a magyar tájszavak lenyűgöző világában, ahol minden szó egy-egy érdekes történetet rejt!

Featured Image

Töltsd ki a(z) Tájszavak nyomában – 4. rész kvízt, és nézd meg, mennyire vagy képben a témában! 🎓

Mit jelent az a szó, hogy „derelyefülű”?

Mit jelent az a szó, hogy „derelyefülű”?

Mit jelent az, hogy „devernyés”?

Mit jelent az, hogy „devernyés”?

Mit jelent a „dilong” szó a tájnyelvben?

Mit jelent a „dilong” szó a tájnyelvben?

Mit jelent az a szó, hogy „diribol”?

Mit jelent az a szó, hogy „diribol”?

Mit jelent a „döghendi” szó?

Mit jelent a „döghendi” szó?

Mit jelent az, hogy „dömlök”?

Mit jelent az, hogy „dömlök”?

Mit jelent a „döndörej” szó?

Mit jelent a „döndörej” szó?

Mit jelent az a szó, hogy „dugicskál”?

Mit jelent az a szó, hogy „dugicskál”?

Mit jelent a „durcok” szó?

Mit jelent a „durcok” szó?

Mit jelent a „dürűzsöl” szó?

Mit jelent a „dürűzsöl” szó?

💡 Tudtad, hogy…

A magyar nyelvterületen több mint 10 000 tájszó él még ma is? A tájszavak jelentése gyakran rejtélyes első hallásra. Amikor először hallottam a nagyapámtól, hogy „ne csűrd-csavard már annyit”, fogalmam sem volt, hogy az igazság elferdítéséről beszél. Később tudtam meg, hogy Somogyban még ma is használják ezt a kifejezést. Ráadásul ezek a nyelvi kincsek lassan feledésbe merülnek, pedig megőrzik egy-egy vidék hangulatát.

A tájszavak olyanok, mint apró időgépek, amelyek visszarepítenek minket a falusi világba. Például a „gubó” valóban kukoricacsutkát jelent a Dél-Alföldön, míg a „pityóka” krumplit Erdélyben. Ugyanakkor érdekes, hogy a „toprongyos” Vas megyében kócos, rendetlen embert jellemez. Továbbá ezt gyakran reggel felkelő, álmos gyerekekre mondták tréfásan.

A nyelvészek szerint a tájszavak nagy része hangutánzó eredetű. Ilyen például a dunántúli „csiribiri”, amely apró, jelentéktelen dolgot jelent, vagy a „dörmög”, amit morogva beszélő emberre mondanak. Tehát a nyelv nemcsak praktikus eszköz volt, hanem szórakoztatott is. Emellett a falusi mindennapokban hallható volt a „piszmog” szó is, amely lassan, pepecselve végzett munkát jelentett. Így máris felidézhető egy téli estén a kemence mellett üldögélő család képe.

A Magyar Nyelvatlasz adatai szerint minden harmadik magyar tájszó kapcsolódik a mezőgazdasághoz vagy az állattartáshoz. Például a „berbécs” kost jelent Békésben, míg a „ganca” disznóólat a Felvidéken. Mindezek mellett ezek a szavak kulturális értéket hordoznak. Ennek következtében a nyelvjárások ápolása nemcsak tiszteletadás az elődöknek, hanem identitásunk megőrzése is.

Végül is, te mikor hallottál utoljára olyan szót, amit elsőre nem értettél? A digitális korban épp itt az ideje felfedezni ezeket a kincseket, hiszen minden tájszó egy darab történelem.

🧠 Még több agytornára vágysz? Nézz körül kvízeink között, és próbáld ki magad más izgalmas témákban is!

👉 Kövess minket Facebookon, hogy mindig képben legyél a legújabb kvízekkel és érdekességekkel!

További ajánlott kvízeink:

📚 Anyám tyúkja – Hiányzó szavas kvíz Petőfi klasszikusából
✏️ Egybe vagy külön? – Helyesírási kvíz (3. rész)
🖊️ Helyesírási kvíz – Hosszú vagy rövid „i”? Teszteld magad!

Scroll to Top