1973-ban jelent meg Magyarországon az első dupla nagylemez, a Hétfő címet viselő album – ez a mérföldkő is feltűnik a retro magyar bulislágerek kvíz 2. rész kérdései között. A korszakhoz köthető az is, hogy egy magyar énekes elsőként kapott aranylemezt az Isten véled édes Piroskám kislemezért, jelezve, hogy a hazai könnyűzene már a hetvenes évek elején komoly eladási sikereket ért el. A Beatrice 1969-ben alakult, és hamar a bulik visszatérő neve lett, míg Szécsi Pál Kósza szél című dala egy korábbi sanremói fesztiváldal magyar feldolgozásaként vált ismertté.
Ha ez a téma érdekel, nézd meg a Retro magyar slágerek kvíz – Kinek a dala? feladványt is.
A fellépők külső megjelenése és a zenekarok elnevezése is sokat elárul a korszak hangulatáról. Szandi pályája elején jellegzetes fejfedőben lépett fel, a Fonográf névválasztása is érdekes történetet rejt magában. Egy másik hazai zenekart egy időben egy híres nyugati együtteshez hasonlítva emlegettek a sajtóban. A bulik alapdalai közé tartozott a 8 óra munka, az Egy szál harangvirág és az Apám hitte is, ezek a címek önmagukban felidézik a korszak hangulatát. Ezek az apró történetek – egy fejfedő, egy névadás, egy becenév – jól mutatják, mennyi háttér rejtőzik a legismertebb dalok mögött.
A retro magyar bulislágerek kvíz 2. rész pontosan ezekre a nevekre, zenekarokra és háttértörténetekre kérdez rá, az énekesek pályakezdésétől a lemezkiadási rekordokig.
Mire számíthatsz a kvízben?
- Megismered, mely zenekarok és énekesek formálták a hetvenes-nyolcvanas évek magyar buliszínpadát.
- Kiderül, milyen háttértörténetek állnak a legismertebb slágerek és zenekarnevek mögött.
- Megtudod, mennyire ismered az előadók pályakezdésének jellegzetes részleteit.
Ha tetszett a kvíz, értékeld csillagokkal, hogy másoknak is ajánljuk.
Gyakori kérdések a témáról
Mely zenekarok számítottak a legnépszerűbb magyar bulizenekaroknak a hetvenes-nyolcvanas években?
Ebben az időszakban olyan nevek határozták meg a buliszezont, mint a Beatrice, a Bergendy vagy a Fonográf, mellettük pedig szólóénekesek, köztük Szécsi Pál és Aradszky László is telt házas fellépéseket adtak. Ezek a nevek ma is a retro magyar könnyűzene szinonimái.
Milyen szerepet játszottak a kislemezek és nagylemezek a korabeli magyar könnyűzenében?
A hetvenes években a kislemezek jelentették a slágerek elsődleges terjesztési formáját, a nagylemezek, köztük az első dupla album megjelenése pedig komoly kiadói mérföldkőnek számított. Az aranylemez elismerés is ebben az időszakban vált a hazai siker egyik mércéjévé.
Honnan eredtek a korabeli zenekarok és előadók jellegzetes beceneveit, stílusjegyeit?
A zenekarnevek gyakran egy-egy folyóirathoz, hangszertípushoz vagy külföldi mintához kötődtek, az előadók pedig egyedi megjelenéssel, például jellegzetes fejfedővel különböztették meg magukat. Ezek a részletek ma is élnek a retro zenei visszaemlékezésekben.
Ha szeretted ezt az összeállítást, nézd meg a hozzá kapcsolódó retro zenés kvízeinket is.
További ajánlott kvízeink:
- Ki énekelte? – Magyar retró slágerek
- Magyar retró slágerek kvíz: dalok és előadóik
- 80-as évekbeli magyar popslágerek kvíz
- 90-es évek slágerei kvíz
Nézd meg az összes kvíz listát, vagy kövess minket Facebookon a friss kvízekért.
