
Az események több mint 700 évet fognak át: a legkorábbi a 13. század elejéről, a legkésőbbi pedig a 20. század elejéről származik. Egymás mellé téve ezeket a századokat a világtörténelem kvíz azt is megmutatja, mi mikor történt egymáshoz képest. A tíz állomás között szárazföldi és tengeri ütközet, területfelosztó szerződés, birodalmi átalakulás és egy ókori feliratos kő is szerepel, így a kérdések nem egyetlen korszakra vagy térségre szorítkoznak. A helyszínek között középkori angol udvar, mediterrán tengerpart és egy egész földrész felosztásáról tárgyaló nemzetközi konferencia is megtalálható. Van köztük olyan döntés, amely egyetlen uralkodói aláírással született, és olyan is, amelyet évekig tartó háború előzött meg.
A fordulópontok ritkán állnak önmagukban. Egy lezárt háború vagy aláírt szerződés gyakran a következő konfliktus kiindulópontja lett, és a döntéshozók tollvonása papíron percek alatt megtörtént, a hatása viszont évtizedekig, néhol évszázadokig érződött. Ugyanez igaz a tudományos felfedezésekre is: egy-egy lelet vagy irat sokszor csak évtizedekkel később kapta meg valódi jelentőségét, amikor a kutatók végre megfejtették, mit is rejt. Ez a mintázat a diplomácia történetében újra és újra visszatér: a rövid távú megállapodás ritkán old meg mindent véglegesen.
A kvíz tíz kérdésben kéri vissza ezeket a dátumokat, szereplőket és helyszíneket, változó nehézségi fokon. Van benne olyan kérdés, amit egy történelemkedvelő simán megválaszol, és van, ami alaposabb háttértudást kíván. A cél, hogy a végén lásd, mennyi maradt meg ezekből az iskolai és olvasott ismeretekből.
Mire számíthatsz a kvízben?
- Megismered, mely egyezmények és csaták rajzolták át Európa és a gyarmatok térképét.
- Átismétled a fontosabb évszámokat és szereplőket, mielőtt rávágnád a választ.
- Kiderül, mennyire tudod összekötni egy-egy esemény helyszínét a hozzá tartozó korszakkal.
Ha tetszett a kvíz, értékeld csillagokkal, és írd meg, mennyire volt nehéz.
Gyakori kérdések a témáról
Miért nevezik a Magna Cartát a modern jogállamiság előfutárának?
A dokumentum először rögzítette írásban, hogy az uralkodó hatalma sem korlátlan, és bizonyos jogok a nemeseket is megilletik. Innen vezethető le a törvény előtti egyenlőség és a korlátozott királyi hatalom gondolata, amely később az alkotmányos monarchiák alapja lett.
Mi volt a rosette-i kő jelentősége a nyelvtudomány számára?
A kőre ugyanazt a szöveget több írással is felírták, ezért a kutatók össze tudták hasonlítani az ismeretlen jeleket az ismert nyelvekkel. Ez tette lehetővé, hogy a 19. század elején megfejtsék az addig olvashatatlan ókori egyiptomi szövegeket.
Miért tartottak a 19. század végén nemzetközi konferenciákat a gyarmati területek felosztásáról?
Az európai nagyhatalmak egyszerre akartak afrikai területeket megszerezni, ami könnyen háborúhoz vezethetett volna. Egy közös tárgyalássorozat keretében papíron osztották fel egymás között a befolyási övezeteket, elkerülve a nyílt összecsapást a gyarmattartók között.
Ha megvan az eredmény, további történelmi fordulópontokról is találsz kvízt a kínálatban.
További ajánlott kvízeink:
- Mátyás király kora – Hatalom, háborúk és reneszánsz Magyarországon
- Középkor kvíz: lovagok, városok és mindennapok
- Híres csaták kvíz: felismered, mi döntötte el a történelem nagy ütközeteit?
- Első világháború kvíz: lövészárkok, frontok és fordulópontok
- Átmennél egy mai iskolai dolgozaton 10 kérdéses tudáspróba
- Érettségi töri kvíz – Augustusztól a rendszerváltásig
Nézd meg az összes kvíz listát, vagy kövess minket Facebookon a friss kvízekért.









