A radiokarbonos kormeghatározás nem minden régi tárgynál működik: kőből készült falaknál, érméknél vagy kőeszközöknél nem ad használható eredményt, mert a módszer csak egykor élt, szén alapú anyagokhoz – fához, csonthoz, szövethez – köthető, és erre épül a kormeghatározás kvíz egyik fontos kérdése is. Egy faszéndarab vagy egy csontlelet kora így viszonylag pontosan megállapítható, miközben egy kőfal vagy egy kőeszköz kora más úton deríthető ki.
A régészek éppen ezért több módszert kombinálnak egymással. A dendrokronológia a fák évgyűrűit számolja, és egy kivágott fatörzsből évre pontos adatot adhat. A kiégetett cserépedényeknél a termolumineszcencia segít, amely a kiégetéskor lenullázott sugárzási energiát méri újra. Üledékrétegeknél az OSL-módszer azt vizsgálja, mikor érte utoljára fény a mintát, egy kiégett kemence falánál pedig a Föld mágneses terének egykori nyoma, a paleomágnesesség ad támpontot. A rétegtan szerint egy bolygatatlan lelőhelyen az alsó rétegek a régebbiek, egy érme pedig csak a fölötte lévő réteg legkorábbi lehetséges korát jelzi, nem a fal pontos építési évét. A tipológia ezzel szemben ismert korú tárgyakkal hasonlít össze egy leletet.
A kormeghatározás kvíz ezen módszerek közötti különbségeket járja körbe: melyik mire alkalmas, és melyik tárgynál melyik vezet eredményre.
Mire számíthatsz a kvízben?
- Megismered, melyik módszer milyen anyagnál – fa, csont, kerámia vagy kő – alkalmazható.
- Átismétled a rétegtan alapelvét, és azt, mit árulhat el biztosan egy érme egy ásatáson.
- Végiggondolod, miért kombinálnak a régészek több kormeghatározási technikát egy lelőhelyen.
Értékeld a kvízt, ha szívesen gondolkodsz régészeti rejtélyeken!
Gyakori kérdések a témáról
Miért nem alkalmas a radiokarbonos vizsgálat kőtárgyak korának meghatározására?
A módszer a szén-14 bomlását méri, ami csak egykor élt, szénalapú anyagokban – fában, csontban, szövetben – van jelen. A kő nem tartalmaz ilyen biológiai szenet, ezért a kora más eljárással, például tipológiával vagy rétegtannal közelíthető meg.
Mire jó a termolumineszcencia a régészetben?
Azt méri, mennyi sugárzási energia halmozódott fel egy tárgyban az utolsó kiégetés óta. Kiégetett cserépedényeknél és kiégett kemencefalaknál ad becslést arra, mikor érte utoljára magas hőhatás a tárgyat.
Miért vizsgálnak egy lelőhelyen több kormeghatározási módszert is?
Mert minden módszer más anyagra vagy jelenségre érzékeny: az egyik a szén bomlását, a másik a fény vagy a mágneses tér nyomát, egy harmadik a rétegek sorrendjét. Az együttes eredmény megbízhatóbb kort ad, mint egyetlen vizsgálat önmagában.
Ha szívesen jársz a múlt nyomában, nézd meg további tudomány és történelem témájú kvízeinket is.
További ajánlott kvízeink:
- A Seuso-kincs titkai
- Az icai kövek rejtélye
- A laoszi Korsó-síkság titkai
- A Nagy Núbiai Piramis-kvíz
- Ókori luxus a föld alatt: A plovdivi Nagy-bazilika titkai
- Miért 24 órás egy nap? – 10 érdekesség az időről és a naptárról
Nézd meg az összes kvíz listát, vagy kövess minket Facebookon a friss kvízekért.
