A madaraknál fordítva működik a nemek kromoszóma-rendszere, mint az embernél: a hím ZZ, a nőstény ZW párt hordoz, és ez a különbség a kromoszóma kvíz egyik kiindulópontja is. A méheknél a hím egyedek, a herék jellemzően megtermékenyítetlen petéből fejlődnek, így kromoszómakészletük is eltér a dolgozókétól és a királynőétől. Egyes teknősöknél és krokodiloknál nem a szülők génjei, hanem a fészek hőmérséklete dönti el, hím vagy nőstény kel ki a tojásból. A bohóchalaknál a csoport szerkezete is befolyásolja az ivart: ha a domináns nőstény elpusztul, a rangsorban következő hím átalakulhat nősténnyé.
Az emberi sejtekben is van hasonló rugalmasság. A nőknél a két X kromoszóma egyike sejtenként nagyrészt kikapcsol, ez magyarázza, miért lehet teknőctarka egy nőstény macska bundája: a szőrszín egy részét az X kromoszómán lévő gének határozzák meg, és a kandúroknál ehhez gyakran rendhagyó kromoszómakészlet is társul. A kromoszómavégeken ülő telomerek védik a DNS-t a kopástól, miközben a sejtosztódások során rövidülnek. Az is előfordulhat, hogy egyazon ember különböző sejtjei nem teljesen egyező genetikai állományt hordoznak – ezt mozaikosságnak nevezik -, és léteznek olyan esetek is, amikor egy sejt a szokásos két kromoszómakészlet helyett többet tartalmaz.
A kvíz tíz kérdésben járja körbe ezeket a jelenségeket, a madaraktól a méheken és teknősökön át az emberi sejtekig. Minden kérdésnél négy válaszlehetőség közül kell választani, a témák pedig egymástól függetlenül is megállnak a saját lábukon.
Mire számíthatsz a kvízben?
- Megismered, mely állatoknál tér el a nemek kromoszóma-rendszere az emberi XX-XY mintától.
- Kiderül, milyen külső tényezők befolyásolhatják egyes hüllők és halak ivarát.
- Átlátod, hogyan okozhat egyetlen sejten belüli genetikai eltérés látható különbséget, például a macskák bundáján.
Ha tetszett a kvíz, értékeld csillagokkal, hogy másoknak is ajánljuk.
Gyakori kérdések a témáról
Miért van a madaraknál ZW és ZZ kromoszóma az emberi XX-XY rendszer helyett?
A madarak ivarmeghatározó rendszere fordítva épül fel, mint az emlősöké: itt a hím hordozza a két egyforma kromoszómát, a nőstény pedig a két különbözőt. Ez a rendszer egymástól függetlenül alakult ki az evolúció során, nem az emberi mintából.
Hogyan dönti el a hőmérséklet egyes hüllők ivarát?
Néhány teknős- és krokodilfajnál nem a szülők génjei, hanem a tojások kifejlődése közben uralkodó hőmérséklet szabja meg, hím vagy nőstény kel ki belőlük. Ez a jelenség azt jelenti, hogy a fészek elhelyezése is befolyásolja az utódok ivari arányát.
Mi a mozaikosság a genetikában?
Mozaikosságnak azt nevezik, amikor egyazon szervezet sejtjei nem teljesen egyező genetikai állományt hordoznak. Ez a sejtosztódás során bekövetkező eltérések miatt alakulhat ki, és a test különböző szöveteiben eltérő mértékben jelenhet meg.
Ha szeretsz az élővilág genetikai rejtélyein gondolkodni, nézd meg ezeket a kvízeket is.
További ajánlott kvízeink:
- Hunok és magyarok – Rokonság, hagyomány vagy közös örökség?
- Genetika Családi Meglepetései
- Vegyes kocsmakvíz
- Madárvonulás titkai
- Őszi túlélőiskola – Mit csinálnak az állatok a tél előtt
- A benned rejlő kód: Génjeink legizgalmasabb titkai
Nézd meg az összes kvíz listát, vagy kövess minket Facebookon a friss kvízekért.
