
Magyarország nagytájai hat nagyobb egységre tagolódnak, amelyeket a domborzat, az éghajlat és a vízrajz alapján különböztetnek meg egymástól: Alföld, Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység és Északi-középhegység. Ez a felosztás a hazai földrajzoktatás alapja, minden magyarországi tájegység besorolható valamelyik nagytáj alá. Az Alföld és a Kisalföld inkább síkvidéki jellegű, míg a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység területén egymástól elkülönülő hegységek sorakoznak egymás mellett. Az Alpokalja fekvése miatt lóg ki a sorból: ez a nagytáj a nyugati országhatár mentén húzódik, ahol a domborzat már az Alpok felé emelkedik.
Ha ez a téma érdekel, nézd meg a Magyarország Földrajza feladványt is.
Az ország legmagasabb pontja egy középhegységi tömbben található, amely önmagában is több csúcsot és turistaútvonalat rejt. A nagytájakon belül számos önálló nevű hegység és kistáj húzódik, ezeknek a pontos hovatartozása sokszor meglepi azokat is, akik egyébként jól ismerik az ország térképét: van, hogy két, egymástól távol eső hegység ugyanahhoz a nagytájhoz tartozik, míg két szomszédos hegyvidék más-más egységbe kerül. A vízrajz is sokat elárul egy-egy nagytájról, hiszen a folyók és holtágak mentén kialakult tájegységek jellemzően a síkvidéki nagytájakhoz kapcsolódnak, a hegylábi és dombvidéki területek pedig a domb- és hegyvidéki egységekhez tartoznak.
A kvíz kérdései ezekre a nagytájakra, a hozzájuk tartozó hegységekre és tájegységekre kérdeznek rá, az Alföldtől az Északi-középhegységig.
Mire számíthatsz a kvízben?
- Megismered, hogyan tagolódik Magyarország hat nagytájra domborzat, éghajlat és vízrajz szerint.
- Végiggondolhatod, mely hegységek és kistájak tartoznak a Dunántúl és az Északi-középhegység egyes egységeihez.
- Kiderül, mennyire ismered az ország legmagasabb pontjának és a síkvidéki tájegységeknek a elhelyezkedését.
Ha tetszett a kvíz, értékeld, hogy mások is könnyebben rátaláljanak.
Gyakori kérdések a témáról
Mi alapján sorolják nagytájakba Magyarország területét?
A nagytájak kijelölése a domborzat, a geológiai felépítés, az éghajlat és a vízrajz együttes vizsgálatán alapul. Ez a felosztás segít abban, hogy az ország eltérő jellegű tájegységeit átláthatóan lehessen csoportosítani.
Hány kistáj tartozik egy-egy nagytájhoz?
A nagytájak további kistájakra és tájegységekre bomlanak, ezek száma nagytájanként eltérő. Egy nagytájon belül gyakran igen eltérő jellegű részek is előfordulnak, síkságtól a dombvidékig.
Miért van Magyarországnak ennyi eltérő tájtípusa viszonylag kis területen?
Az ország fekvése a Kárpát-medence közepén, több nagyobb hegységrendszer közelségében eredményezi a sokféle tájtípust. Így egyaránt előfordulnak alföldi síkságok, dombvidékek és középhegységek viszonylag kis távolságon belül.
Ha szeretnél még többet tudni Magyarország földrajzáról, nézd meg kapcsolódó kvízeinket is.
További ajánlott kvízeink:
- Magyarország megyéi körvonal alapján – 3. rész
- Magyarország megyéi körvonal alapján – 2. rész
- Magyarország megyéi körvonal alapján – 1. rész
- Madárvonulás titkai
- Magyar városok
Nézd meg az összes kvíz listát, vagy kövess minket Facebookon a friss kvízekért.









