Anne Frank 1942 és 1944 között írta amszterdami búvóhelyén azokat a füzeteket, amelyek ma a híres naplók között a legismertebb dokumentumnak számítanak. A sorok nem hadieseményekről vagy politikai hírekről szólnak, hanem a rejtőzködés mindennapjairól, a félelemről és a szűk térben zajló apró konfliktusokról egy tizenéves lány szemével. Ez a személyes, őszinte hang különbözteti meg a szöveget a korabeli hivatalos feljegyzésektől, és teszi máig érthetővé egy fiatal nézőpontját egy embertelen helyzetben, évtizedekkel a keletkezése után is.
Más naplók nem a tartalmukkal, hanem a formájukkal vagy a különös sorsukkal keltenek figyelmet. Samuel Pepys a 17. században gyorsírással vezette bejegyzéseit, ezért évszázadokig senki nem tudta folyamatosan olvasni őket. Leonardo da Vinci jobbról balra, tükörírással rótta jegyzeteit, Marie Curie néhány füzete pedig a mai napig radioaktív szennyeződést hordoz, ezért ólomdobozban őrzik a könyvtárban. Lewis Carroll naplósorozatából több eredeti kötet egyszerűen eltűnt, Franz Kafka pedig barátjától, Max Brodtól kérte, hogy semmisítse meg a hátrahagyott kéziratait, Robert Falcon Scott utolsó bejegyzéseit pedig a sátrában, holtteste mellett találták meg.
A kvízben tíz kérdés kapcsolódik ezekhez a szerzőkhöz és a naplóikhoz, a keletkezés körülményeitől a fennmaradásuk furcsaságáig. Nézd meg, mennyi részletet ismersz fel az utazóktól a tudósokon át az uralkodókig terjedő névsorból.
Mire számíthatsz a kvízben?
- Milyen szerzők és korszakok naplóit érinti a kvíz, Anne Franktól II. Miklós cárig
- Mi tette különlegessé egyes naplók formáját, nyelvezetét vagy fennmaradását
- Mennyire ismered a naplók felfedezésének és megőrzésének körülményeit
Ha tetszett a kvíz, értékeld pár kattintással, hogy másoknak is ajánljuk.
Gyakori kérdések a témáról
Miért különleges Anne Frank naplója a történelmi dokumentumok között?
A napló egy tizenéves lány szemszögéből mutatja be a bujkálás mindennapjait a második világháború alatt. Amszterdami rejtekhelyén vezetett feljegyzései személyes hangvételük miatt váltak világszerte ismert forrássá, és azóta több tucat nyelvre lefordították.
Mi történik a régi, nehezen olvasható kéziratos naplókkal, mint Samuel Pepysé?
Az ilyen naplókat kutatók és nyelvészek fejtik vissza, ha a szerző saját írásmódot vagy gyorsírást használt. Samuel Pepys 17. századi naplóját is csak jóval később sikerült teljes egészében átírni és kiadni.
Miért kezelik óvatosan egyes tudósok, például Marie Curie hagyatékát?
Marie Curie évtizedekig dolgozott radioaktív anyagokkal, és ennek nyomai a jegyzetfüzeteiben is megmaradtak. Emiatt bizonyos dokumentumait speciális, védett körülmények között tárolják a kutatók.
Ha szeretsz híres alkotók és történelmi alakok életébe belelátni, ezek a kvízek is érdekelhetnek.
További ajánlott kvízeink:
- Balkezesek Kvíz
- Titkok a Vatikáni Levéltárból
- Freskó-Frenézia: A Falra Festett Történelem Nagy Kvíze
- Szókifricskázó: a magyar nyelvújítás kvíze
- Érettségi irodalom kvíz – klasszikus művek és szerzők tesztje
- Leonardo da Vinci találmányai – kvíz
Nézd meg az összes kvíz listát, vagy kövess minket Facebookon a friss kvízekért.
