1869-ben Dmitrij Mengyelejev orosz kémikus mintegy hatvan ismert kémiai elemet rendezett egyetlen táblázatba, atomtömegük szerint sorba állítva őket, és ez a módszeres rendezés adja a Mengyelejev kvíz hátterét. Munka közben észrevette, hogy az elemek tulajdonságai bizonyos távolságonként visszatérnek, mintha ismétlődő mintázat rejlene a számok mögött. A táblázatban több mezőt szándékosan üresen hagyott, mert úgy látta, hiányoznak még belőle elemek, amelyeket a tudomány akkor még nem ismert.
A legmerészebb lépése az volt, hogy a hiányzó helyeket nem hagyta válasz nélkül: ideiglenes neveket és várható tulajdonságokat adott az általa feltételezett, még ismeretlen elemeknek. Ez a módszer különböztette meg a táblázatát a korábbi próbálkozásoktól, mert nem csak a meglévő tudást rendszerezte, hanem előre is jelzett vele. Kollégái eleinte szkeptikusak voltak, hiszen egy táblázat üres négyzetei alapján jóslatokat tenni furcsa ötletnek számított. Az évek során azonban több jóslata is beigazolódott, amikor kémikusok tényleg megtalálták és azonosították az addig hiányzó elemeket. A siker nyomán Mengyelejev rendszere vált a kémiaoktatás alapjává, és a neve mai napig összeforrt a periódusos rendszer történetével.
A Mengyelejev kvíz tíz kérdésben járja körül ezt a történetet: a táblázat megalkotásától a jóslatok beteljesedéséig. Érdemes végiggondolni, mennyi rögződött meg a részletekből, mire a kérdések végére érsz.
Mire számíthatsz a kvízben?
- Hogyan szervezte rendszerbe Mengyelejev a kémiai elemeket
- Mire használta a táblázat üres helyeit
- Milyen felfedezések erősítették meg később az elméletét
Értékeld a kvízt, ha szívesen oldanál meg még hasonló tudománytörténeti kérdéssorokat.
Gyakori kérdések a témáról
Mikor alkotta meg Mengyelejev az első periódusos rendszert?
1869-ben állította össze táblázatát, amelybe az akkor ismert, mintegy hatvan elemet rendezte atomtömegük szerint. A munka Oroszországban készült, és hamar a kémia egyik alapdokumentuma lett.
Miért hagyott üres helyeket Mengyelejev a táblázatában?
Úgy látta, hogy a minta néhol megszakad, ami arra utalt, hogy még ismeretlen elemeknek kell ott lenniük. Ezeknek a helyeknek a segítségével tudott előre jelezni olyan elemeket, amelyeket a laboratóriumokban csak évekkel később azonosítottak.
Honnan tudjuk, hogy Mengyelejev jóslatai helyesek voltak?
A táblázat megjelenése után más kémikusok több hiányzó elemet is megtaláltak, és azok tulajdonságai nagyjából egyeztek azzal, amit Mengyelejev előre megadott. Ez a megerősítés tette a rendszert véglegesen elfogadottá a tudományos közösségben.
Ha szeretsz a tudomány történetéről olvasni, nézd meg a kapcsolódó kvízeket is.
További ajánlott kvízeink:
- A magyar tudós, aki paprikából fejtette meg a C-vitamin titkát
- A palackposta hihetetlen utazásai
- 2 perces agytorna – hányat találsz el a 10-ből
- Ki találta fel – tudósok és feltalálók
- Iskolai vegyes kvíz
- Tesla bűvös számai
Nézd meg az összes kvíz listát, vagy kövess minket Facebookon a friss kvízekért.
