
A Visegrádi-hegység vulkáni kőzetekből épül fel, míg a tőle délre húzódó Pilis mészkőből és dolomitból áll – ez a földtani különbség a Pilis és Visegrádi-hegység kvíz egyik kiindulópontja. A két hegység határát a köznyelv gyakran összemossa: Dobogókő például sokak fejében a Pilishez tartozik, valójában azonban már a Visegrádi-hegység része. A Pilis oldalán olyan ismert kirándulóhelyek várják a túrázókat, mint a Kevélyek, a Pilis-tető vagy a Nagy-Szénás. A Pilisben emellett sok barlang alakult ki, mert a mészkő könnyen karsztosodik, ez is élesen elválasztja a vulkanikus szomszédtól.
Ha ez a téma érdekel, nézd meg a Magyarország hegységei – Fedezd fel a csúcsokat! feladványt is.
A Pilis névadása egy kopasz fejtetőre utal, ami jól leírja a hegység jellegzetes, erdőtlen csúcsait. A térség szerzetesi múltja is gazdag: a pálos rend története szorosan kötődik a Pilishez, több kolostorrom is őrzi az emlékét. Visegrád a 14. században I. Károly alatt vált királyi székhellyé, majd IV. Béla a tatárjárás után építtetett ide erősebb várat a jövőbeli támadások ellen. A visegrádi Salamon-torony neve megtévesztő, hiszen Salamon király nem ebben az épületben raboskodott. A Duna választja el a Visegrádi-hegységet az északi Börzsönytől, a hegység egyik leglátványosabb pontja pedig a Rám-szakadék.
A kvíz tíz kérdésben járja körül ezt a két szomszédos tájegységet, a geológiai különbségektől a várak és szerzetesrendek történetéig.
Mire számíthatsz a kvízben?
- Mi különbözteti meg földtanilag a Pilist és a Visegrádi-hegységet
- Mely ismert kirándulóhelyek melyik hegységhez tartoznak valójában
- Hogyan kötődik Visegrád és a Pilis a középkori magyar történelemhez
Értékeld a kvízt, ha szívesen töltenél ki még hasonlót.
Gyakori kérdések a témáról
Miért nevezik a Pilist kopasz hegységnek?
A ‘Pilis’ név eredete egy kopasz fejtetőre utal, ami a hegység jellegzetes, sok helyen erdőtlen csúcsaira utal. A mészkőből és dolomitból álló felszín több ponton nyílt, sziklás tetőket hoz létre.
Miért van ennyi barlang a Pilisben?
A Pilis zöme mészkőből áll, ez a kőzet pedig könnyen karsztosodik: a víz oldó hatására üregek és barlangok alakulnak ki benne. Ez az egyik fő oka annak, hogy a hegység barlangokban különösen gazdag.
Mi választja el a Visegrádi-hegységet a Börzsönytől?
A két hegységet a Duna választja el egymástól, amely itt éles vonalként szeli át a Dunakanyar tájat. A folyó északi oldalán emelkedik a Börzsöny, délin pedig a Visegrádi-hegység.
Ha szeretted ezt a kvízt, nézd meg a Dunakanyarhoz és a magyar tájakhoz kapcsolódó további kérdéssorainkat is.
További ajánlott kvízeink:
- Magyar várak
- A Bolygó Lüktetése: A Dobogókő-kvíz
- Magyar folyami strandok – kvíz
- Magyar várak – történelmi kvíz
- Síkságtól a Kékesig – Ismered Magyarország nagytájait
Nézd meg az összes kvíz listát, vagy kövess minket Facebookon a friss kvízekért.









